Nemrég egy uenói múzeum előtt sorban állva kezdtük a napot — emlékszünk még rá? — és miközben csoszogva haladtunk előre a sorban, eszembe jutott, hogy valahol a közelben van a nevezetes Usagiya cukrászda, ahol állítólag feltalálták a dorayakit. Mire a bejárathoz értünk, már a címet is tudtuk és a kiállítás után, követve a mobiltelefon irányítását, nyílegyenesen oda is találtunk.
A honlapon azt olvastam, hogy az Usagiya máig azon a helyen áll, ahol 1914-ben megalapították — de az épületet elnézve, biztosan nem ugyanabban a házban. Egyedül az előtetőt díszítő fehér nyuszi, a cukrászda névadója,* nézett ki eredetinek. Erről egyébként egész jó kis mesét találtam már ki hozzá — a nyuszi, mint tudjuk, a Holdon él, ami egy kerekded forma és ugyebár a dorayaki szintén kerek..... de sajnos kiderült, hogy a névnek sokkal prózaibb eredete van; az alapító a Nyúl Évében született.
És hogy milyen volt az ‘igazi’ dorayaki? A szokásosnál picit nagyobb, tésztája egyenletesen lesült, barna, belül pedig bíborvörös, kicsit darabos babbal töltve. Finom.
---------------------------------------
* a nyulat japánul usaginak hívják
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése